Figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) – Okok, tünetek, diagnózis, kezelés és megelőzés

Az ADHD egy idegrendszeri fejlődési rendellenesség, amely gyermekek és serdülők millióinak szociális interakciós képességeit érinti negatívan, és gyakran felnőttkorig tart. Az ADHD-t számos tartós nehézség jellemzi, beleértve a fókuszálási nehézségeket, a hiperaktivitást és az impulzív viselkedést.

Az alacsony önbecsülés, a feszült kapcsolatok és a gyenge tanulmányi eredmények mind gyakori következményei ennek az állapotnak a gyermekeknél. Míg a tünetek általában csökkennek a felnőttkor elérésekor, bizonyos esetekben a betegek soha nem gyógyulnak fel teljesen az ADHD tüneteiből. Ennek a rendellenességnek a fő hatásai azonban kezelhetők gyógyszeres kezelés és terápia kombinációjával.

Bár a gyógyszeres kezelés nem képes teljes mértékben kezelni az ADHD-t, segít csökkenteni a tüneteinek hatását. A korai felismerés és kezelés nagy változást hozhat az eredményben.

Az ADHD okai

A tudósoknak még nem kell teljesen megérteniük az ADHD-val kapcsolatos okokat és kockázati tényezőket. Annak ellenére, hogy az ADHD okai és kockázati tényezői ismeretlenek, az új kutatások arra utalnak, hogy az öröklődésnek jelentős hatása van. A legutóbbi vizsgálatok során genetikai tényezők ADHD-hoz kapcsolták.

A genetikán kívül a tudósok más lehetséges okokat és kockázati tényezőket is vizsgálnak, mint például:

• Az agy sérülései
• Környezeti (pl. ólom) expozíció terhesség alatt vagy fiatal korban.
• Ivás és dohányzás bent terhesség
• Koraszülés
• Alacsony születési súly

Kutatások szerint az ADHD-t nem a túl sok cukorfogyasztás, a túl sok televíziózás, a szülői nevelés vagy a társadalmi és környezeti problémák okozzák, beleértve a szegénységet vagy a családi működési zavarokat. Természetesen sok dolog, köztük ezek is, súlyosbíthatják a tüneteket, különösen egyes embereknél. Nem áll azonban elegendő bizonyíték arra a következtetésre, hogy ezek az ADHD elsődleges okai.

Az ADHD tünetei

Élete egy bizonyos pontján a legtöbb fiatalnak nehézségei lesznek a összpontosítással és a viselkedéssel. Másrészt az ADHD-s gyerekek nem egyszerűen kinőnek a viselkedésükből. A tünetek hetekig vagy hónapokig tarthatnak, nehézségeket okozva az iskolában, otthon és a barátokkal.

Kérjen időpontot az Apollo Hospitals-ban

Egy gyermek a következő viselkedést mutathatja

• Sok álmodozás
• A dolgok elfelejthetők vagy elveszhetnek.
• Sokan túlzottan mocorognak vagy mocorognak, hanyag hibákat követnek el, vagy indokolatlan kockázatot vállalnak.
• Nehezen kerüli el a kísértést
• Nehezen váltja egymást
• Nehezen jön ki másokkal

Az ADHD-s fiatalok élete nehéz lehet

• Gyakran küzdenek az órákon, ami tanulmányi kudarcokhoz, valamint a társak és a felnőttek kritikájához vezethet.
• Az ADHD-s gyermekek nagyobb valószínűséggel vesznek részt sokféle balesetben és sérülésben, mint a nem ADHD-s gyermekek.
• Alacsony önértékelési érzékkel kell rendelkeznie.
• Valószínűbb, hogy nehézségeik vannak az osztálytársakkal és a felnőttekkel való kommunikációban, valamint abban, hogy elfogadják őket.
• Nagyobb a kockázata az alkohollal és a kábítószerrel való visszaélésnek, valamint a bűnözés egyéb formáinak.

Az ADHD-tünetek különbségei nemek szerint

A fókuszálási nehézségek, a mozdulatlan ülés és a szervezettség megőrzése az ADHD gyakori tünetei. Sok gyermeknél már hétéves koruk előtt megjelennek ennek az állapotnak a jelei, míg néhányan egészen felnőttkorukig észrevétlenek maradnak. A betegség megjelenési módja férfiaknál és nőknél jelentősen eltér. Ez hatással lehet az ADHD azonosítására és diagnosztizálására.

A Centers for Disease Control and Prevention szerint a férfiaknál háromszor nagyobb valószínűséggel diagnosztizálnak ADHD-t, mint a nőket. Ez a különbség nem mindig annak tudható be, hogy a nők kevésbé hajlamosak a betegségre. Ez több mint valószínű annak a ténynek köszönhető, hogy a nők ADHD tünetei különböznek a férfiakétól. A tünetek gyakran enyhébbek, így nehezebb felismerni őket.

ADHD felnőtteknél

Az ADHD olyan állapot, amely felnőttkorig is eltarthat. Egyes felnőtteknél soha nem diagnosztizáltak ADHD-t. A jelek és tünetek problémákat okozhatnak a munkahelyen, otthon és a kapcsolatokban. Idősebb korban a tünetek másképp jelentkezhetnek; például a hiperaktivitás túlzott nyugtalanságban nyilvánulhat meg. A felnőttkori igények növekedésével a tünetek súlyosbodhatnak.

ADHD nőknél

Az ADHD-s nőknél nagyobb a figyelmetlenség tünetként, míg a férfiaknál nagyobb a hiperaktív tünetek. Mivel a fiatal nem tud nyugodtan ülni, és impulzívan vagy kockázatosan viselkedik, a hiperaktív viselkedés nyilvánvalóan észrevehető otthon és az osztályteremben. A figyelmetlenség jelei általában finomabbak. A gyerek nem lesz zavaró az órán, de elfelejti a feladatokat, feledékeny lesz, vagy „eltávolodottnak” tűnik. Ezt könnyű összetéveszteni a lustasággal vagy a tanulási hiányosságokkal.

Mivel az ADHD-s nők általában nem mutatnak „tipikus” ADHD-viselkedést, a tünetek kevésbé láthatóak, mint a férfiaknál. A jelek és tünetek között szerepel:

• az alacsony önbecsülés miatti aggodalom
• szellemi fogyatékosság
• tanulmányi eredményekkel kapcsolatos kihívások
• figyelmetlenség vagy hajlam az „álmodozásra”
• gúnyos, gúnyos vagy névadó verbális ellenségeskedés

ADHD férfiaknál

Bár az ADHD-t gyakrabban diagnosztizálják félre a nőknél, férfiaknál is diagnosztizálatlan maradhat. A források szerint az ADHD-s férfiak több hiperaktivitásról és impulzivitásról számolnak be, mint a nők. Tévedés azonban azt feltételezni, hogy minden ADHD-s férfi hiperaktív vagy impulzív. Egyes férfiak a rendellenesség figyelmetlenségeit mutatják. Mivel fizikailag nem zavaróak, előfordulhat, hogy nem diagnosztizálják őket.

Az ADHD-s férfiak nagyobb valószínűséggel mutatják azokat a tüneteket, amelyeket a legtöbb ember az ADHD-vel társít. Ezek a következők:

• hiperaktivitás, például futás és ütés
• a fókusz elvesztése, beleértve a figyelmetlenséget
• képtelen nyugodtan ülni
• fizikai agresszió
• Gyakran megzavarja mások beszélgetését és tevékenységét túlzott beszéddel

ADHD gyermekeknél

A figyelemhiányos hiperaktivitási rendellenességet (ADHD), gyakran figyelemhiányos rendellenességként vagy ADD-ként ismert, figyelmetlenség, impulzivitás és hiperaktivitás jellemzi. Egy ADHD-s gyermek számára túlságosan gyakori jelenség a házi feladat elfelejtése, az órán való álmodozás, a gondolkodás nélküli cselekvés és a vacsoraasztalnál izgalom.

Az ADHD egy gyakori idegrendszeri fejlődési betegség, amely általában korai csecsemőkorban, hét éves kor előtt jelentkezik. Az ADHD-s gyermekek nehezen tudják kontrollálni spontán válaszaikat, amelyek a mozgástól a beszéden át a koncentrációig terjedhetnek.

A figyelmetlenség és a hiperaktív-impulzív viselkedés az ADHD két leggyakoribb tünete. Az ADHD tünetei tizenkét éves koruk előtt alakulnak ki, egyes gyermekeknél pedig már három éves koruk előtt. Az ADHD tünetei enyhébbek vagy súlyosak lehetnek, és felnőttkorig is elhúzódhatnak.

A férfiak nagyobb valószínűséggel szenvednek ADHD-ban, mint a nők, és a fiúk és a lányok viselkedése eltérő lehet. A fiúk például hiperaktívabbak, míg a lányok figyelmetlenebbek lehetnek.

Az ADHD három altípusra oszlik:

• Figyelmetlen – A tünetek nagy részét a figyelem hiánya okozza.
• Hiperaktív és lendületes természetű – A tünetek többsége impulzív és hiperaktív.
• Kombinált – Ez a tünet figyelmetlen és hiperaktív/impulzív tünetek kombinációja.

Az ADHD diagnózisa

Általánosságban elmondható, hogy egy gyereknél nem diagnosztizálható figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD), amíg a betegség alapvető tünetei korai életkorban – 12 éves koruk előtt – megjelennek, és továbbra is komoly problémákat okoznak otthon és az iskolában.

Bár nincs specifikus teszt az ADHD-re, a következő tényezőket valószínűleg figyelembe kell venni a diagnózis felállításakor:

• Orvosi vizsgálatot végeznek, hogy kizárják a tünetek egyéb valószínű okát.
• Információgyűjtés az aktuális egészségügyi állapotokról, a személyes és családi kórtörténetről, valamint az iskolai nyilvántartásokról
• Interjúk vagy kérdőívek családtagoknak, tanároknak és másoknak, akik ismerik gyermekét, például karriert, bébiszittereket és edzőket
• Az Amerikai Pszichiátriai Társaság által kiadott DSM-5 mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve ADHD-kritériumokkal rendelkezik.
• Mérlegek használata ADHD-s gyermekével kapcsolatos információk gyűjtésére és értékelésére

ADHD kisgyermekeknél: diagnózis

Bár az ADHD tünetei előfordulhatnak óvodáskorúaknál vagy még fiatalabb gyermekeknél is, a betegség diagnosztizálása ezeknél a gyerekeknél nehéz. Ennek az az oka, hogy a fejlődési nehézségek, például a nyelvi késések félreértelmezhetők ADHD-ként.

Ennek eredményeként az óvodáskorú vagy fiatalabb gyermekeket szakembernek, például pszichológusnak vagy pszichiáternek, beszédpatológusnak vagy fejlesztő gyermekorvosnak kell értékelnie.

ADHD kezelése

A legtöbb esetben az ADHD leghatékonyabb kezelése a viselkedésterápia és a gyógyszeres kezelés keveréke. Mielőtt fontolóra venné a gyógyszeres kezelést, a viselkedésterápia, különösen a szülők képzése javasolt az óvodás korú (4-5 éves) ADHD-s gyermekek első kezelésében. Lehetséges, hogy az egyes gyerekeknek és családoknak leginkább megfelelő megoldás eltérő lesz. A jó kezelési rendek közé tartozik a szoros megfigyelés, a nyomon követés és a szükséges változtatások elvégzése.

Az agyat stimuláló gyógyszerek

A stimuláns gyógyszerek (pszichostimulánsok) jelenleg a legszélesebb körben használt ADHD-gyógyszerek. Úgy tűnik, hogy a stimulánsok növelik és kiegyensúlyozzák a neurotranszmitterek szintjét az agyban. Ezek a gyógyszerek segíthetik a figyelmetlenség és a hiperaktivitás jeleit és tüneteit – bizonyos esetekben pedig gyorsan.

Íme néhány példa:

• Az amfetaminok – a dextroamfetamin, a dextroamfetamin-amfetamin és a lisdexamfetamin példák ezekre az anyagokra.
• Metilfenidátok – metilfenidát és dexmetilfenidát.
• Rövid hatású és hosszú hatású stimuláns gyógyszerek- Létezik egy hosszú hatású metilfenidát tapasz, amely csípőn hordható.

Eltarthat egy ideig, amíg megtalálják az optimális adagot, mert az gyermekenként eltérő. Ha gyermekénél jelentős mellékhatások jelentkeznek, előfordulhat, hogy az adagot módosítani kell. Kérdezze meg kezelőorvosát a stimulánsok mellékhatásairól.

Egyéb vényköteles gyógyszerek

Egyéb gyógyszerek, amelyek segíthetnek az ADHD kezelésében, a következők:

• Az atomoxetin egy olyan gyógyszer, amelyet különféle fajták kezelésére használnak
• A bupropion, a guanfacin és a klonidin antidepresszánsok

Az antidepresszánsok és az Atomoxetine lassabban működnek, mint a stimulánsok, és több hétbe is telhet, amíg teljes mértékben kifejtik hatásukat. Ha gyermeke egészségügyi problémák miatt nem tud stimulánsokat szedni, vagy ha a stimulánsok súlyos káros hatásokat okoznak, ezek életképes alternatívák lehetnek.

Az ADHD terápiás viselkedésének kezelése

Egy pszichiáter, pszichológus, szociális munkás vagy más mentálhigiénés szakember magatartáskezelést, szociális készségek képzését, szülői készségképzést és tanácsadást adhat az ADHD-s gyermekeknek. Egyéb betegségek, mint pl szorongás rendellenesség vagy depresszió, egyes gyermekeknél együtt járhat ADHD-vel. Ilyen körülmények között a tanácsadás javíthatja mind az ADHD-t, mind a komorbid problémát.

Íme néhány példa a terápiára:

• Viselkedési terápia – Ez egy olyan kezelés, amely magában foglalja a viselkedés megváltoztatását. A tanárok és a szülők viselkedésmódosító taktikákat tanulhatnak a nehéz helyzetek kezelésére, például jelképes jutalomrendszereket és időtúllépéseket.
• Szociális készségek képzése – Ez segítheti a gyermekek megfelelő szociális viselkedésének kialakítását.
• Szülői órák állnak rendelkezésre. Ez segíthet a szülőknek abban, hogy jobban megértsék és irányítsák gyermekeik magatartását.
• Pszichoterápia– Ez lehetővé teszi az idősebb ADHD-s gyermekek számára, hogy beszéljenek problémáikról, megvizsgálják a káros viselkedési mintákat, és megtanulják, hogyan kezeljék tüneteiket.
• Terápia az egész családnak – A szülők és testvérek számára előnyös lehet a családi tanácsadás, hogy megbirkózzanak az ADHD-s emberrel való együttélés okozta stresszel.

A legjobb eredmények akkor érhetők el, ha tanárok, szülők, terapeuták és orvosok csapatként dolgoznak együtt. Ismerje meg az ADHD-t és az Ön számára elérhető szolgáltatásokat. Együttműködjön gyermeke oktatóival, hogy támogassa az osztálytermi erőfeszítéseit azáltal, hogy hiteles tudásforrásokra hivatkozik.

Az ADHD-vel együtt létező állapotok

Az ADHD nem kapcsolódik semmilyen más pszichológiai vagy fejlődési problémához. Másrészt az ADHD-s gyermekek másoknál nagyobb valószínűséggel szenvednek olyan betegségekben, mint például:

• Az ellenzéki dacos rendellenesség (ODD) egy negatív, lázadó és agresszív viselkedés mintája tekintélyes személyiségekkel szemben, az American Psychological Association meghatározása szerint.
• A lopás, a verekedés, a vagyon megsemmisítése, valamint az emberek vagy állatok sérülése mind a magatartási zavarok példája.
• Az ingerlékenység és a frusztráció nehezen tolerálható tünetei ennek a hangulatzavaros betegségnek.
• Az olvasási, írási, megértési és kommunikációs problémák mind példák a tanulási zavarokra.
• A kábítószer-, az alkohol- és a dohányzás-függőség mind a szerhasználati zavarok példája.
• A szorongásos rendellenességek, mint például a kényszerbetegség, túlzott aggodalmat és idegességet okozhatnak (OCD)
• Depresszió és a bipoláris zavar, amely depressziót és mániás viselkedést is magában foglal, a hangulati rendellenességek példái.
• Autizmus A spektrumzavar egy agyfejlődési probléma, amely befolyásolja azt, hogy egy személy hogyan észlel és kommunikál másokkal.
• Tic rendellenesség, néha más néven Tourette-szindróma, olyan betegségek csoportja, amelyeket ellenőrizhetetlenül ismétlődő mozgások vagy hangok (tic) jellemeznek.

Megelőzés

Gyermeke ADHD kockázatának csökkentése érdekében tegye a következőket:

• Kerüljön mindent, ami befolyásolhatja a magzat növekedését a terhesség alatt. Ne igyon alkoholt, ne használjon rekreációs kábítószert, vagy dohányozzon például.
• Gyermekének kerülnie kell a toxinokat és szennyező anyagokat, például a cigarettafüstöt és az ólomfestéket.
• A képernyőn töltött időt korlátozni kell. Bár ezt még nem mutatták be, lehetséges, hogy a gyerekeknek kerülniük kell a televíziózás és a videojátékok túlzott kitettségét életük első öt évében.