1066

Hasnyálmirigy-gyulladás

18 február, 2025

A hasnyálmirigy-gyulladás a hasnyálmirigy duzzanata. A hasnyálmirigy-gyulladás enyhe sebből súlyos, akár végzetes betegséggé is fejlődhet. Ha hasnyálmirigy-gyulladásban szenved, a hasi fájdalom mellett hátfájást is tapasztalhat. A hasnyálmirigy a gyomor és a gerinc között található szerv. A hasnyálmirigy elsődleges képességei a következők:

  • Erős emésztőenzimek felszabadítása a vékonybélbe
  • A vérben glukagon és inzulin szabadul fel. A szervezet ezeket a hormonokat használja annak szabályozására, hogy hogyan használja fel az élelmiszert üzemanyagként.

Azok az emésztőenzimek, amelyek korábban kezdenek működni, mint ahogy a hasnyálmirigy felszabadítja őket, károsíthatják a hasnyálmirigyet. Amikor ez a szerv begyullad, nem működik megfelelően. Ez számos egészségügyi problémához vezet.

A hasnyálmirigy-gyulladás típusai

A hasnyálmirigy-gyulladásnak két típusa van: akut és krónikus.

Akut hasnyálmirigy

Az akut hasnyálmirigy-gyulladást hirtelen fellépő duzzanat jellemzi. Ennek oka lehet az epehólyag köve, a túl sok alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyszerek, betegség vagy trauma. Az olyan tünetek, mint a szélsőséges gyomorpanasz, rosszullét és hányás, gyorsan és erőteljesen jelentkezhetnek. A gyors orvosi segítség nagyon fontos az akut hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében és a szövődmények elkerülésében. Ha megfelelő ellátásban részesítik, a legtöbb beteg meggyógyul. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás nagyon súlyos esetekben vérzéshez, a szervezet szöveteinek túlzott károsodásához, fertőzéshez és cisztákhoz vezethet. A súlyos hasnyálmirigy-gyulladás a szívet, a tüdőt és a vesét is károsíthatja, a hasnyálmirigyen kívül.

Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás

Ezzel szemben a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás egy hosszú távú állapot, amelyet a hasnyálmirigyet károsító, folyamatos gyulladás jellemez. A hasnyálmirigy-gyulladás ezen formája gyakran fokozatosan fejlődik ki, és hosszú távú alkoholfogyasztással, cisztás fibrózissal, bizonyos genetikai tényezőkkel vagy az akut hasnyálmirigy-gyulladás ismétlődő epizódjaival függ össze. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás visszafordíthatatlan károsodáshoz vezet a hasnyálmirigyben, ami idővel befolyásolja annak megfelelő működését. A hasnyálmirigy szövetei hegesednek (fibrózis) a folyamatos gyulladás következtében, ami megakadályozza, hogy a szerv hormonokat és enzimeket termeljen.

A hasnyálmirigy-gyulladás tünetei

Az akut vagy krónikus hasnyálmirigy-gyulladás leggyakoribb tünete a bal felső has középső részének kellemetlen érzése. A diagnosztikai képalkotó vizsgálatok során egyes krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegeknél gyulladás jelei lehetnek; ennek ellenére előfordulhat, hogy nem mutatnak más tüneteket.

Akut pancreatitis tünetei:

  • Hirtelen, heves felső hasi fájdalom, amely a hátba sugározhat
  • Hányinger, hányás és hasi érzékenység
  • Gyors pulzus és láz
  • Duzzadt vagy érzékeny has

A krónikus pancreatitis tünetei:

  • Állandó, tompa hasi kellemetlenség, ami nem múlik
  • Fogyás és alultápláltság a rossz emésztés és tápanyagfelszívódás miatt
  • Olajos, büdös széklet, amely abból ered, hogy a szervezet nem képes megfelelően megemészteni a zsírokat
  • Cukorbetegség a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek károsodása miatt

Mikor kell orvoshoz fordulni

Kérjen sürgősségi orvosi segítséget, ha krónikus gyomorpanaszokat tapasztal, különösen, ha ez súlyos, vagy más tünetekkel, például hányingerrel, hányással vagy lázzal jár. A szövődmények elkerülése és a betegség megfelelő kezelése érdekében elengedhetetlen a korai felismerés és kezelés.

Mi okozza a hasnyálmirigy-gyulladást

Az akut és krónikus hasnyálmirigy-gyulladás okai közül sok hasonló. Ezek közé tartozik:

  • Az akut hasnyálmirigy-gyulladás leggyakoribb oka az epekő. Az epe, az emésztést segítő folyadék, apró csomókká, úgynevezett epekővé szilárdulhat.
  • A túlzott alkoholfogyasztás idővel krónikus hasnyálmirigy-gyulladáshoz vezethet.
  • Dohányzás.
  • Bizonyos genetikai állapotok vagy családi anamnézis.
  • A trigliceridek vagy zsírrészecskék emelkedett vérszintje.
  • Fertőzések, mint a szalmonella, a hepatitis A vagy B, vagy a mumpsz.
  • A hasnyálmirigy veleszületett rendellenességei.
  • Egyes gyógyszerek, például bizonyos antibiotikumok vagy immunszuppresszánsok hasnyálmirigy-gyulladást válthatnak ki.

A hasnyálmirigy-gyulladás kockázati tényezői

Számos kockázati tényező növeli a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának valószínűségét:

  • Az egyén hasnyálmirigy-gyulladásra való hajlama genetikai eredetű lehet.
  • Az elhízás és a túlsúly növeli a hasnyálmirigy-gyulladás esélyét.
  • A hasnyálmirigy-gyulladás nagyobb valószínűséggel fordul elő cukorbetegeknél.
  • Az orvosi hasnyálmirigy-gyulladásra való hajlam kiterjeszthető olyan állapotok segítségével, mint a cisztás fibrózis vagy a túlzott trigliceridszint.
  • A dohányzóknál körülbelül háromszor nagyobb az esélye a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának, mint a nemdohányzóknak. A dohányzás abbahagyása is csökkentheti a kockázatot.
  • A túlzott alkoholfogyasztás tartós hasnyálmirigy-gyulladást is okozhat, amely rendellenesség a hasnyálmirigyrák fokozott kockázatával függ össze.
  • A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás számos génhez kapcsolódik, különösen, ha más kockázati tényezőkkel párosul. A fertőzés családi anamnézisében magasabb a kockázat.

A hasnyálmirigy-gyulladás szövődményei

Ha nem kezelik vagy rosszul kezelik, a hasnyálmirigy-gyulladás súlyos szövődményeket okozhat:

  • Veseelégtelenség: Az akut hasnyálmirigy-gyulladás veszélyeztetheti a vesék azon képességét, hogy kiszűrjék a hulladékot a vérből.
  • Légzési gondok: Az akut hasnyálmirigy-gyulladás megváltoztathatja a tüdő működését, ami veszélyesen alacsony véroxigénszinthez vezethet.
  • Hasnyálmirigy pszeudociszták: A pszeudociszta egy „zseb” a hasnyálmirigyben, ahol a folyadék és a részecskék felhalmozódhatnak az akut és krónikus hasnyálmirigy-gyulladás miatt. A nagy pszeudociszták repedése szövődményeket, például fertőzést és belső vérzést okozhat.
  • fertőzések: Az akut hasnyálmirigy-gyulladás növelheti a hasnyálmirigy fertőzésekkel szembeni fogékonyságát. A súlyos hasnyálmirigy-fertőzések agresszív kezelést igényelnek, beleértve a műtétet vagy más módszereket a fertőzött szövet eltávolítására.
  • Cukorbetegség: A cukorbetegség az inzulint termelő sejtek károsodásából eredhet.
  • Alultápláltság: A károsodott emésztés és tápanyag-felszívódás alultápláltsághoz vezethet.
  • Hasnyálmirigyrák: A hasnyálmirigyrák a tartós hasnyálmirigy-fertőzés kockázati tényezője.

Hogyan diagnosztizálják a hasnyálmirigy-gyulladást?

A hasnyálmirigy-gyulladás diagnosztizálása egy sor tesztet és vizsgálatot foglal magában az állapot megerősítésére és súlyosságának meghatározására. Az Önt kezelő orvos áttekinti kórtörténetét. Fizikai vizsgálatot végeznek a hasi érzékenység, duzzanat vagy sárgaság értékelésére. Számos képalkotó és vérvizsgálat is elvégezhető, beleértve:

Vérvétel: Vérminták elemzése a hasnyálmirigy enzimek, például az amiláz és a lipáz emelkedett szintjére. A megnövekedett szint hasnyálmirigy-gyulladásra utal.

Imaging tanulmányok

  • Ultrahang: Nem invazív képalkotó technika, amely segít a hasnyálmirigy és a környező területek vizualizálásában, a gyulladások vagy elzáródások kimutatásában.
  • EUS (endoszkópos ultrahang): Ezt a belső ultrahangvizsgálatot alvás közben végzik egy endoszkópnak nevezett rugalmas cső segítségével.
  • CT vizsgálat: Részletes képalkotó módszer, amely tisztább képeket biztosít a hasnyálmirigyről, segítve a gyulladás vagy szövődmények azonosítását.
  • MRCP (mágneses rezonancia cholangiopancreatográfia): Ez mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével részletes képeket készít a hasnyálmirigyről, az epehólyagról, valamint a hasnyálmirigy- és epeutakról. A fényképek tisztaságának javítása érdekében festéket fecskendeznek a vénába.
  • Endoszkópos retrográd cholangiopancreatográfia (ERCP): Ebben az eljárásban egy kamerával ellátott rugalmas csövet vezetnek át a szájon, hogy megvizsgálják a hasnyálmirigyet, az epevezetékeket és a környező területeket. Azonosíthatja az eltömődéseket vagy szerkezeti rendellenességeket.

Székletvizsgálatok: A székletminták zsírtartalmának értékelése segít meghatározni, hogy a hasnyálmirigy megfelelően működik-e a zsírok emésztésében.

Biopszia: Alkalmanként a hasnyálmirigyből szövetmintát lehet venni vizsgálat céljából a diagnózis megerősítésére vagy más állapotok kizárására.

Hogyan kezelik a hasnyálmirigy-gyulladást?

A hasnyálmirigy-gyulladás kezelése a tünetek enyhítésére, a kiváltó ok kezelésére és a szövődmények megelőzésére összpontosít. Az állapot súlyosságától függően a kezelési módszerek eltérőek lehetnek:

Fájdalom kezelése: A súlyos, tartós fájdalom a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás gyakori mellékhatása. Kezelőorvosa nemcsak gyógyszert fog adni, hanem megvizsgálja a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás mögöttes okait vagy fájdalmas következményeit is. A hasnyálmirigyből az agyba irányuló idegimpulzusok megállítására szolgáló injekciók vagy a hasnyálmirigy kiáramlásának fokozására irányuló műtétek lehetséges kezelési formák. Fájdalomszakértőt lehetne ajánlani Önnek.

Folyadék és táplálkozás támogatása: A betegeknek intravénás folyadékra lehet szükségük a kiszáradás megelőzése és az elektrolit egyensúly fenntartása érdekében. Súlyos esetekben, amikor az étkezés problémás, etetőcsőre vagy táplálék-kiegészítőkre lehet szükség.

Epekövesség: Javasolható az epehólyag műtéti eltávolítása, ha a hasnyálmirigy-gyulladást epekő okozta. A kolecisztektómia a kifejezés erre a műveletre.

Alkoholfüggőség: Alkoholfüggőség-kezelési program javasolt, ha a hasnyálmirigy-gyulladást a túlzott alkoholfogyasztás okozza. A folyamatos alkoholfogyasztás súlyosbítja a hasnyálmirigy-gyulladást, és súlyos következményekkel járhat.

Változások a gyógyszeres kezelésben: Orvosa együttműködik Önnel más választási lehetőségek feltárásában, ha egy gyógyszer az akut hasnyálmirigy-gyulladás valószínű oka.

Perkután vízelvezetés vagy műtét: Folyadékgyülem vagy súlyos szövődmények esetén drénezési eljárásokra vagy műtétre lehet szükség a folyadék eltávolítására vagy a sérült hasnyálmirigyszövetek kezelésére.

A jobb emésztést elősegítő enzimek: Használhat hasnyálmirigy enzim-kiegészítőket, ha a hasmenés vagy a fogyás a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás tünetei. Ezek az enzim-kiegészítők, ha minden étkezésnél beveszik, segítik a szervezetet az élelmiszerben lévő tápanyagok hasznosításában és lebontásában.

Életmódváltások: Az alacsony zsírtartalmú étrend, a dohányzás abbahagyása és az egészséges testsúly megőrzése kulcsfontosságú a hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében és a kiújulás megelőzésében.

A pancreatitis megelőzése

A hasnyálmirigy-gyulladás megelőzése magában foglalja az egészséges életmód elfogadását és a mögöttes kockázati tényezők kezelését a hasnyálmirigy fertőzésének valószínűségének csökkentése érdekében:

  • Mérsékelt alkoholfogyasztás: Csökkentheti a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának esélyét, és megvédheti hasnyálmirigyét az alkohol veszélyes következményeitől, ha kevesebbet vagy egyáltalán nem fogyaszt.
  • Egészséges diéta: Tartson fenn egy kiegyensúlyozott étrendet, amely alacsony zsírtartalmú, finomított cukrot és feldolgozott összetevőket tartalmaz, hogy támogassa a hasnyálmirigy egészségét.
  • A súlyfelesleg leadása rendszeres testmozgással: Az epekő kialakulását megelőzhetjük, ha leadjuk a túlsúlyt, és kiegyensúlyozott táplálkozással és rendszeres testmozgással megtartjuk.
  • Kerülje a dohányzást: A dohányzás abbahagyása csökkenti a hasnyálmirigy-gyulladás és a különféle kapcsolódó problémák kialakulásának esélyét.
  • Gyógyszerhasználat: Óvatosan és rendszeresen kövesse az előírt gyógyszereket.

A hasnyálmirigy-gyulladás, legyen az akut vagy krónikus, azonnali orvosi ellátást tesz szükségessé. Az időben történő orvosi ellátás és az egészséges életmód alkalmazása jelentősen csökkentheti a hasnyálmirigy-gyulladás kockázatát és hatását. Ezen életmód-módosítások előtérbe helyezésével és a mögöttes egészségügyi állapotok kezelésével az egyének jelentősen csökkenthetik a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának kockázatát.

kép kép
Kérjen visszahívást
Kérjen visszahívást
Kérelem típusa